már a Bezének is volt blogja, szóval én is csináltam. egyébként meg már rég gondolkodtam azon, hogy több okból is nem lenne rossz ötlet belekezdeni a bloggolásba:

1. lehet a reklámmal zsét kaszálni ha az emberek olvassák.

2. több tucatnyi magyar ismerősöm is kérte, hogy feltétlenül meséljek mindenről, ami majd velem Cambridge-ben történik. és hát erre a célra a blog a legegyszerűbb megoldás:P

3. ha Hutai Tanár Úr belinkeli a blogomat a suli weboldalára, még többen fogják olvasni (remélem:P) és ez jóó (lásd 1. pont).

4. én gyors felejteni magyarot. legalább itt gyakorlom majd a magyar nyelvet.

nem tudom, milyen gyakran sikerül majd írnom a blogba, mert aki ismer tudja, mekkora strebó vagyok és amikor éppen nem tanulok, akkor is van sok elfoglaltságom. ennek ellenére, (viszonylag) rendszeres sztorikra lehet számítani. még kiutazásom előtt is (okt. 1, reggel 7:20-kor indul a gép. aki nem lesz ott hajnali fél hatkor a reptéren elbúcsúzni tőlem, azt megutálom.) lesznek sztorik mert már most elég sok érdekeset tudnék mesélni a Trinity College-ről, ahová megyek, és magáról a Cambridge-i egyetemről. szóval nézzetek ide vissza néha.

ja, igen. elnézést kérek bárkitől, akit egyébként magázni szoktam. itt mindenkihez általánosságban beszélve tegeződni fogok. és helyesírási szótár nélkül írom mindezt (meg már több mint két éve nem volt magyar órám:P), amit már gondolom észrevettétek. de szívesenek fogadok javításokat a kommentekben.

igen, lehet kommentálni: szidni, örülni, sajnálni, utálni, szeretni és irigykedni. moderálni nem fogom. továbbá, minden kérdésre próbálok majd válaszolni. lehet kérni, hogy miről írjak bővebben és akkor lehet, hogy írok is.

na azt hiszem ennyit szerettem volna így blogmegnyítóra mondani. tessék olvasni. vagy nem. de remélem, hogy mégis igen. viszont ha nagyon nem tetszik, akkor ne. bár még így is tessék (lásd 1. pont).